Egy kislány emlékére

Van egy érzésed- nem tettél eleget,
van egy érzésed,- mindent megtettél
s most itt állsz világodban egyedül
lelked s tested kínok közt feszeng.

Nem vagy hibás Istenem -értsd meg
fájdalmad hangos, süket a gyász-zene,
s ha újból forgatnád életed kerekét
biztos hős lennél,kislányod előtt.

Azelőtt is hős voltál ,Neki a mindene
miért történt mindez-valaki tévedett?
Lehoznád neki a Napot ,csillagfényeket
csak még egyszer simogatnád kezét.

Csak még egyszer fognád kacsóját
mellyel vidáman ráztad kis játékát
sírni sem tudtál ,nem volt könnyed
elsírtad már rég ami történt veled.

Lelke tisztább volt a fehér galambnál
álmában olyan volt mintegy királylány
valószínű szép királyfi várta odafenn
időnként vissza néz apja felé örömmel .

Istenem adj erőt , amennyit csak lehet
hogy az apa átvészelje a  hiányérzetet
vigyáznak  rá fenn , ha itt lent nem tették
adj erőt az apának hogy mindezt elviselje.