Hódolat

 Mint hóvirág,  ha  ráterül  az  este

Olyan  az  arcod  haloványa.

S mint búzaföldek  bujadús  keresztje

Olyan  a  hajad,  lelkem  lánya.


Szemeid:  vágyak  égő  rózsabokra

Pásztortüzek  a  szerelem  hegyén

S  ezüstös  ködként  borul  rá  azokra

Sok  édes  órát  ígérő  remény.


A  szent  melegség,  mi  belőled  árad

Sok  csudaszínnel  fonja  be a tájat

S  köröttünk  ime  nyárrá  lesz  a  tél.


Glóriás  fényben áll  szerelmünk  képe

S  míg  leborulok  lábaid  elébe 

E

  • 💗


gy  lágy  hegedű  zokogva  beszél.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS