Egyszer-máskor

Néha néha 

A szívem megcsapja,

Az élet színes forgataga.

Valami édes izzó perzselő,

Fűszeres szellő 

Gyönyörbe ringat,

A napsugár tánca

S befonja a szívem,

Az öröm virág-lánca.

 

Máskor meg,

Nem tudom mi van velem

Égő sajgás viharzik lelkemen,

Nyilalló kíntól alig tudok szólni

Szeretnék a földre borulva zokogni.


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS