Tavoli harangszo---WILHELEM

Távoli harangszó ,zeng az égen
szeszéllyel érzem ,micsoda éjjel,
sétálnék veled mindig szerteszét
teli titokkal,bármily veszéllyel.

Megszoktam lassan a hallgatást
ugyanúgy a végtelen süket dumát,
napok óta él bennem a hitvallás
egyre várok rád él a bizakodás.

Nem látok semmi jelt az égíven
így testemből s időmből kilépek,
csak harang zene kong mellettem
és legszebb üzenetet küldi nekem.

Egyedül az éjszakában lassú léptek
idegeim táncolnak túl veszélyesen
madársikolyok tompán ütődnek vízen
véresre marják megsebzett testem.

Hiába vádolnak lehangolódott igék
béna számra lakatot vert az elviség
valahol kiáltás feszül éji levegőben
de nekem mindenem itt a szívemben.