Jól meggondoltan---Wilhelem

Csak óvatosan bújt ki a gyűlölet
majd felszabadultan tört rám végre
és merészen fenyeget vad szemed-
meg ne próbáld , meg ne tedd .

Először megfertőzted testem
majd szívem ,lelkem lett beteg ,
persze ki maga sorsa igazát élte
így nem lettem kivétel előtted.

Nem tudtam megérteni sosem
ki adott örök hatalmat felettem
és ma sem tudom igazán miért
nem hagytam el emésztő ideged.

Utálom e zűrzavart , létem nehéz,
testem lázasan vacog melletted
bevallom bár szégyellem de legyen
ölni tudnálak de értelmetlen lenne.

A vad szerelemből maradt mellőzést
bátran kiállom gyenge testemmel
szilajon lobogó villám szemed sem,
tudná megállítani menekülésemet.

Nem mondsz le rólam, csókod méreg
csak ösztöneid és féltékenységed
mi tartja kötél helyett szerelmünket
fejedre őrületet szitált illetlenséged .

Nem érted a nap egyszer eltűnhet
az életem vidámabb volna nélküled
cipőm kopog a macska köves úton
az embereket nézem,amíg megunom.[W.B.]