Világváltozás--WILHELEM

Oly tarka zűrzavaros ma a világ
bár felettünk most is kék az ég,
de ma oly csendes kíváncsiság
ahogy botladózik egy sietős nép.

Színes képes játéknak látszó
a sok ember kik dolgukat űzve,
rohannak az életnek mezején
furán keringve gondjuk velején..

Senki sem ismerős, idegen arcok
rengnek tőlük az utca sarkok,
ember szívek ,bizalmatlan mosolyok,
megtelik velük népesen a parkok.

Ma minden más, talán majd holnap,
feloldódik a nyögéses nyomorúság
egy új élet megmentett szívekben
és kifakad mosolya a szeretetnek.

Tarka népes vlág talán nem is a miénk,
talán csak tévedésből vannak velünk,
melegség sugárzik összefont karomból
széttárom karjaim,hadd repüljön feléjük.

Hadd ,hogy teljen meg apró szívekkel
minden jött-ment bús, sietős ember,
a világ szép mert a tövis is magból kél
talán mindahányan fészket építenek.[W.B]