Az igazi hős--Vilhelem

Nem az a hős ki szűk mellén dobot hord
és felveri a föld hátán a sok port,
nem az a hős ki minden fényes útra
árnyékot vet és nyelvet égig nyújtja.

A hős nem gázol könnyben s aranyban
a hős szívében,  alázat - harang van,
mikor a sors nem dobja ránk haragját
a hős elbújik hogy ki ne kacagják.

Posztot ölt s mint a mezők parasztja,
a föld sarát kenyér- heggyé dagasztja,
vagy a vadonban szövi medve álmát
és mintha káprázatos csodát látna.

De ha iszonyat zúg szerte a földön
a hős az éjből harcosként előjön
amit őrült kéz  szétszórt és lerontott,
helyére tesz minden követ és csontot.

Birokra kel az ordas farkasokkal
s villát ragad ahol szemét s mocsok van,
babér esőt szór rá a rettegő nép
mikor a füstből s lángokból előjön,

B