Ha majd--WILHELEM

Ha szeretsz bármikor fogadok
egy simító kezet ,egy csókot ,
bármikor kopoghatsz ajtómon
éretted mindig itthon vagyok .

Illatos levegőben kopogó vágy
bent a szobámban a félhomály
eleven ,nyüzsgő szavakat talál ,
mosolyában ott van a kék madár.

Jöjj nyugodtan, szívem kitárom
szürke napjaimban rólad álmodom ,
lobogva dúl bennem egy izgalom
olyan vagyok mint egy fogyó hold.

S ha majd ajtómon lakat csüng
eltűnik ifjúságom meg az örömöm
minden majd untat, de összeköt
szerelmem ,emlék fátylak mögött .

A szerelem egy tüzes álmodozás
elvonul felettem mint egy fájó gyász
csak meleg füst takarja már szobám
szerelmesen simogatja lelkem buját. [W.B.]