Feleslegesen--WILHELEM

A magány már nem követ engem
mérges nyilad sem száll belém ,
szabadon járkálok utam peremén
bábjátékod ritkán közelit felém .

Már nem jön rám a vészes vész
szívem verése rendetlen ,elvész
a ravaszul sorvadó szereteted ,
csak inog egyre a sors mellettem.

Te akartad, vagy csak képzeltem
hogy szerelmedet megnyerhetem
sötéten ülsz, duzzad a dagály eléd,
az apály titokban szárnyal felém .

Ezek szerint egyre feleslegesen
gyűlöltél engem hiába ,jegesen
megöltél , amikor még lényegesen
eléd tettem kedvem ezerszeresen. [W.B ]