Barni és Hepp
A Barni az örökké morcos medvebocs gyászosan szomorú, örökké ideges és boldogtalan.
Morrr, morrr, morrr, morog - morog Barni reggeltől estig.
-Olyan csúnya itt.
-Nem találok semmi ennivalót magamnak.
-Jó volna , ha találnék egy tavat , ahol maradhatnék, és horgászhatnék egész nap.
-Mennyire unalmas - Uff ...uff
Ebben az erdőben semmit nem lehet enni.Én aki úgy szeretem a halat,sehol a közelemben nincs egy tó sem ,hogy halásszak.
- Barnitól egy nap a hosszú füles nyuszika akit mindenki csak csak- Hepp-nek nevezett , egy vidám és szemtelen nyúl megkérdezte tőle, szeretne hallgatni egy mesét egy aranyhalacskáról?
- Milyen történetet ? Milyen hal? Arany ? Nem akarok hallani semmi mesét én enni akarok!
- Hogyan? Nem olvastad az Aranyhal történetet? Barni -sokat veszítettél. Hadd olvassam el neked.Meglátod mennyire tetszeni fog.
"Hepp- , ha nem hagysz békén," kiáltotta dühösen Barni-akkora pofont kapsz mindjárt tőlem ,hogy megfordul a Világ körülötted, - hogy többet nem fog eszedbe jutni az aranyhalacska."
Mit mind akarod olvasni azt a mesét , értsd meg én mérges vagyok ,hogy itt ebben az erdőben nincs egy tavacska legalább , annyi kis vízzel ahol naponta úszkálhatna egy -két halacska.
- Barni ne legyél olyan ideges,inkább hallgasd meg a mesét-szolt Hepp.
De Hepp ismeri Barnit és tudja ,hogy nem rossz fiú csak úgy mormog egyfolytában ,de igazán rendes jóravaló fiú. -Csak mindig éhes.
- Meglátod ,hogy tetszeni fog -válaszolt Hepp
- Látom, hogy nem tudok megszabadulni tőled sehogy sem ... Végül megnyugtatja Barni.
-Na jó elfogadom az ajánlatot de először van egy feltételem.
- Milyen feltételed van-kérdi Hepp?
-Vegyél egy kosarat nekem, egy kosarat ... nem -két kosarat Az egyiket töltsd meg málnával, a másikat eperrel. És miközben eszegetem , kérlek, olvassál el bármit. Egyetértünk?
A helyzet az, hogy a nyúl szenvedélyes olvasó.Imád minden mesét .Minden szabad idejét
mese olvasással tölti.
- Oké, Barni !- a nyúl örül, és megy szamócát gyűjteni.
- Hé? Kérdezi Hepp, miután befejezte az olvasást.
-Tetszett? -a mese Barni ?
-Hogy mi ?-ja a mese? Hát igen tetszett de milyen buta volt az az öregember.
- Mi van? Ó, igen! Mese.. Hogyan tudjam megmondani? Az öregember helyett én megettem volna az aranyhalat-kacagott Barni
- Miről beszélsz kérdi Hepp?
-Szörnyű, amit mondasz! Kizárt dolog. Az aranyhal nem volt közönséges! Elvarázsolt! Nem akármilyen hal ,te Barni
-Nem is tudnád megenni mert elvarázsolt hal és megakadna a torkodon.
- Nem érdekel! Szeretek mindenféle halat.
-Eh, sóhajt Barni
-Elhagyom ezt az erdőt. örökre.
- Miért, Barni ??
- Az az erdő, amelyben nincs tó, vagy még egy kis halastó sem, nem megfelelő hely nekem.
- Barni suttogja Hepp , mit szólsz, ha azt mondom, hogy van ilyen tó az erdőnkben? Egy fantasztikus emberségesen , gyönyörű?
- Nem hiszek neked. Ezt a hosszú és széles erdőt végig sétáltam .
- Keresztül-kasul végig jártam az erdőt. de nem láttam semmit. tavat Szikláról sziklára mászkáltam ,de hiszen te is tudod Hepp ,mit bolondítsz?
- Én mondom, van egy tó. Csak ahhoz az út a föld alatt vezet. Nézd!- és Hepp félretolta a bokrokat és eléjük tárult egy mélység.
- Látod? Ez a bejárat. A másik vége a tó. Találkozni akarsz vele?
- Ha nem hazudsz nekem, igen!
- Akkor gyere, Barni . Keresztül az úton, és meg leszel győződve arról, hogy az igazat mondom neked. Látni fogod azokat a dolgokat, amelyekről még álmodban sem álmodtál.. Jössz kérdezte Marcit ?
- Megyek. -Te is jössz?
Ez idő alatt a mackó kitölti az üstöt a szeméttel, elveszi a halászbotját és elindulnak az útra. A föld alatti utat moha borítja. Az alagút falait halak formájában izzólámpák világítják meg. A fáradt utazók számára azonos távolságonként tölgy rönköt helyeztek el. Barni nagyon fáradt. Megy és megy. De nem látja a végét.
Már kezd ideges lenni .
- Meghajlítom a füledet - mormogta elégedetlenül.-amikor meglátom,hogy nincs semmi tó eltöröm a füledet.-Talán jobb, ha visszamegyek? Mi van, ha közel vagyok a végéhez? Akkor hogyan lesz? Lemaradok a finom halaktól.
És Barni újra és újra megy. Végül meglátja a napfényt. Fájnak a lábai a fáradtságtól, de előtte kinyitja a tó tükrét, és gondolkodás nélkül a mackó bedobja a halászpálcáját a vízbe. Nem veszi észre és nem érdekli a szépség körülötte. A tó partjai fehérek, ragyogó homok. A part közelében virágzik minden színű illatos rózsa. A rózsa mögött alma nő, és ezek a fák már virágzóak, tele vannak sárga és érett gyümölcsökkel. Aztán követi a régi tölgyfák falát, őrzőként állva. zöld folyondárok ,tömören.
Ez a hely annyira gyönyörű, olyan kellemes, hogy elfelejtheti a bajt. Kár, hogy a mackó nem akar semmit látni. Még a parti feliratos táblákra sem figyel , amelyeket maszkos betűkkel ír: "
A HALÁSZAT TILOS!" nem veszi figyelembe őket. Marci mohón figyeli, ahogy a tó fenekétől a patak felé sok hal úszkál.
- Ó! Boldogság , itt vagy velem! Ezután kihúzza a nádpálcát, összerágja halat a hal után, és újra és újra eldobja a halászpálcáját.. A hasa tele van, de Barni telhetetlen.
Hirtelen a víz el kezd kavarodni, zavaros lesz, és a felszínre jön egy arany színű hal.
- Ha! Ha! Ha! nevet Barni . Ez volna az aranyhal ? Ez jó. Addig nem megyek el, amíg meg nem eszlek. Ha elkaplak, lenyellek minden aranyat benned ...
- Ne legyen semmi reményed ezzel kapcsolatban. Barni . Soha nem fogsz halászni utánam A többi halaktól eltérően, tudom, hogy minden halászpálcán van egy horog, amely megöli őket.
Barni és ne halássz olyan nyugodtan ,mert ez az én tavam, s aki itt horgászik ,megbüntetem az illetőt.
-. De megkíméllek téged most az egyszer.
-Aki idehozott az a barátom Akárki jón ide a barátom lesz. .
-Csináljunk egy megállapodást.
-Építek neked tiszta aranypalotát. Számtalan szolga lesz ott, étel, ital és minden, amire szíved vágya. És mindez annak érdekében, hogy ne zavarjad a vizem. Mit mondsz, Barni?
- Hm, a mackó vakarja a fülében. Vonzónak hangzik
-... Egyetértek, válaszol.
És azonnal Barninak építenek egy arany sziklákból épült palotát, toronyra-tornyot és masszív tölgyfaajtókkal. Színes üveg ablakokkal. Puha szőnyeg a padlón, széles ágyakon, drága bútorok.
mindenfele. A rabszolgák futnak körülötte. Az asztalok ételekkel vannak feltöltve. De Barninak nem tetszik semmi. Az udvaron illatos virág rétegek, amelyek felett a mackó kegyetlenül tapossa nagy mancsaival. és tördeli a csodálatos virágokat.
- Nem kell mindezek - motyogta. Nincs semmi szebb a világon, mint egy tó partján ülni és horgászni.
- És Barni habozás nélkül megy horgászni.
- Barni kiáltotta az aranyhal mi volt az egyezségünk?
- A megértés megértés, de a halak halak - horkant fel a mackó- Nem hagyom el, amíg meg nem eszem az összes halakat.
-Barni ... adok még egy esélyt ... Egy esélyt.
- Mit akarsz ?! Nincs időm pazarolni - válaszolja a mackó csúnyán.
- Barni , mondja a szomorúan a hal, neked hagyom a kastélyt . mindennel benne. Ezen felül olyan látványban lesz részed ,amiben kevés ember vagy állat részesülhet..Olyant mutatok nektek amely nagyon kevés lénynek van a földön. Látni és hallani fogod azt, ami nem látható és nem hallható Minden este figyelni fogod , ahogy az égi tündérek leereszkednek az égből. Látni fogod őket a tó felett a csillagokkal táncolni. Meghallhatod az isteni zenét, amelyet a tündérek sípokkal játszanak, és úgy fogod érezni, magad hogy te vagy legboldogabb lény az univerzumban. És mindezt felajánlom, Barni hogy csak békén hagyjad a halaimat.
- Hm, gondolja a mackó. Hogyan érzi magát az univerzum legboldogabb embere? Látnom kell.
- Egyetértek - válaszol, de nem biztos abban, hogy nem dobja újra a pálcát a tóba.
Barni várja az eljövő éjszakát. Végül megmarad a sötétség. De ezt a sötétséget keveredik a hold és a csillagok fényével.. Világosság van mindenhol. A napfénytől eltérő fény, tündérfény. A medve figyeli, a mennyországi tündéreket ,akik simán, kissé a tó felett táncolnak. A zene a sípokból úgy áramlik, mint egy víz, és átömlik a vízbe. Fehér hattyúk repülnek a zene ritmusában, és páronként forognak a tó körül, befészkelődve a sárga vízililiom között. Barni továbbra is gondatlan az éjszakai show-n. Nincs érzelme ehhez. Világítás, csillagok, virágok, parfüm - mindez nem teszi boldoggá.
- "Sokkal jobban érzem magam szülővárosában" - gondolja Barni és elalszik, hangosan horkolva. A horkolás nem felel meg a sípok csodálatos zenekarának, de nem érdekli. Egész éjjel horgászik és halakat álmodik.
Uhu! Mennyire ízletesek a halak.
Kora reggel Barni bedobta megint nádpálcáját a vízbe.
- Büntetni foglak, Barni - hallja az Aranyhal hangját, de senkit sem lát.
Valami furcsa dolog történik. A tó helyett egy hatalmas sivatag középen áll tele van mocsarakkal, amelyek kígyókkal és sok más hát borzongató lényekkel rendelkeznek.
- Helló! - kiáltotta Barni .- Hol a tó ?!- Hol a kastélyom ?!- Hol vannak mindannyian? ? Olyan kellemetlen itt- haza akarok
- Hogyan találom meg a földalatti utat?
- Nem ismerek senkit .
- Mit csinálsz, Barni ? Fut feléje a nyulacska . Várj! Nem látod ?! Előtted van a víz! Ne sétálj! Megfulladsz! Állj le,Barni !
De az újonnan érkezett nyúl nem tudja megmenteni a mackót. Barni a fold alatti aluljáróba kerül. A tó, a rózsa és az alma, amelyek virágzás alatt állnak és a gyümölcsök súlya alatt hajlanak - mind léteznek, semmi sem tűnt el. Csak a medvét büntették meg. Most nincs szeme látni a körülvevő valóságot. Az aranyhal megmutatja neki, azt ami mi valójában nem létezik.
- Barni sír a nyúl. Elkéstem. Nem tudlak megmenteni. Sajnálom! Bűnös vagyok ...
Hirtelen a nyuszika látja, hogy barátja, a vízben, a mackóból, hallá válik. Gyorsan vette a botot, és bedobta a tóba. A barna halak, amelyek teljesen különböznek a többi halaktól azonnal lenyelték a horgot..
- Barni - mondta szomorúan a nyúl. Most már egy hal vagy, és természetesen nem akarsz, hogy egy halász hasába kerüljél..
-Megtöltöm ezt az üstöt vízzel, és hazaviszlek a farmodba.. Vigyázok rád, Barni ne félj ... meg mutatom neked a fold alatti utat ... Ez a csodálatos hely nem neked való...
Dühösen , szomorúan, a nyúl alszik Barni barlangja közelében. Aki most egy hal és él, úszik, a vízforralóban.
Másnap horkolás miatt ébred fel. Bemegy a hordóba , és látja a mackót a testben és a csontjaiban .
él.,ugyanaz az macikat aki volt azelőtt Hepp siet és megöleli. Nagyon boldog vagyok, hogy már nem vagy hal!
- Igen? - tűnődött Barni . Hal voltam?
Aztán hirtelen fel rémlik valami ,hogy talán hal volt
- Tudod, mondja. Meggondoltam magam ... már nem hagyom el az erdőmet. Tetszik itt. Még akkor sem, ha nem találom a horgászni kívánt tavat. ... Ha egyettértessz velem , a horgászat csodálatos dolog! Csak a halaknak nem kell aranynak lennie. Eh, sóhajt a mackó.
- Én maradok ... Honnan a fenéből gondoltam hogy találok ilyen odaadó barátot, mint te. Hepp - tette hozzá, olvasol nekem valami mesét akármit. Például egy történetet -na várj gondolkozzak egy kicsit...... Olvasol nekem Hepp, Hepp?
- Olvasok, Barni A legnagyobb öröm! Tehát figyelj: egyszer volt egy bébiszitter és mogul ... Várj egy kicsit! a nyúl görgeti a könyvet. Ezt már olvastam. . Itt egy újabb történet ... Csodálatos történet! Egyszerűen csodálatos! Úgy hívják ..." Hófehérke és a hét torpe."
Morrr, morrr, morrr, morog - morog Barni reggeltől estig.
-Olyan csúnya itt.
-Nem találok semmi ennivalót magamnak.
-Jó volna , ha találnék egy tavat , ahol maradhatnék, és horgászhatnék egész nap.
-Mennyire unalmas - Uff ...uff
Ebben az erdőben semmit nem lehet enni.Én aki úgy szeretem a halat,sehol a közelemben nincs egy tó sem ,hogy halásszak.
- Barnitól egy nap a hosszú füles nyuszika akit mindenki csak csak- Hepp-nek nevezett , egy vidám és szemtelen nyúl megkérdezte tőle, szeretne hallgatni egy mesét egy aranyhalacskáról?
- Milyen történetet ? Milyen hal? Arany ? Nem akarok hallani semmi mesét én enni akarok!
- Hogyan? Nem olvastad az Aranyhal történetet? Barni -sokat veszítettél. Hadd olvassam el neked.Meglátod mennyire tetszeni fog.
"Hepp- , ha nem hagysz békén," kiáltotta dühösen Barni-akkora pofont kapsz mindjárt tőlem ,hogy megfordul a Világ körülötted, - hogy többet nem fog eszedbe jutni az aranyhalacska."
Mit mind akarod olvasni azt a mesét , értsd meg én mérges vagyok ,hogy itt ebben az erdőben nincs egy tavacska legalább , annyi kis vízzel ahol naponta úszkálhatna egy -két halacska.
- Barni ne legyél olyan ideges,inkább hallgasd meg a mesét-szolt Hepp.
De Hepp ismeri Barnit és tudja ,hogy nem rossz fiú csak úgy mormog egyfolytában ,de igazán rendes jóravaló fiú. -Csak mindig éhes.
- Meglátod ,hogy tetszeni fog -válaszolt Hepp
- Látom, hogy nem tudok megszabadulni tőled sehogy sem ... Végül megnyugtatja Barni.
-Na jó elfogadom az ajánlatot de először van egy feltételem.
- Milyen feltételed van-kérdi Hepp?
-Vegyél egy kosarat nekem, egy kosarat ... nem -két kosarat Az egyiket töltsd meg málnával, a másikat eperrel. És miközben eszegetem , kérlek, olvassál el bármit. Egyetértünk?
A helyzet az, hogy a nyúl szenvedélyes olvasó.Imád minden mesét .Minden szabad idejét
mese olvasással tölti.
- Oké, Barni !- a nyúl örül, és megy szamócát gyűjteni.
- Hé? Kérdezi Hepp, miután befejezte az olvasást.
-Tetszett? -a mese Barni ?
-Hogy mi ?-ja a mese? Hát igen tetszett de milyen buta volt az az öregember.
- Mi van? Ó, igen! Mese.. Hogyan tudjam megmondani? Az öregember helyett én megettem volna az aranyhalat-kacagott Barni
- Miről beszélsz kérdi Hepp?
-Szörnyű, amit mondasz! Kizárt dolog. Az aranyhal nem volt közönséges! Elvarázsolt! Nem akármilyen hal ,te Barni
-Nem is tudnád megenni mert elvarázsolt hal és megakadna a torkodon.
- Nem érdekel! Szeretek mindenféle halat.
-Eh, sóhajt Barni
-Elhagyom ezt az erdőt. örökre.
- Miért, Barni ??
- Az az erdő, amelyben nincs tó, vagy még egy kis halastó sem, nem megfelelő hely nekem.
- Barni suttogja Hepp , mit szólsz, ha azt mondom, hogy van ilyen tó az erdőnkben? Egy fantasztikus emberségesen , gyönyörű?
- Nem hiszek neked. Ezt a hosszú és széles erdőt végig sétáltam .
- Keresztül-kasul végig jártam az erdőt. de nem láttam semmit. tavat Szikláról sziklára mászkáltam ,de hiszen te is tudod Hepp ,mit bolondítsz?
- Én mondom, van egy tó. Csak ahhoz az út a föld alatt vezet. Nézd!- és Hepp félretolta a bokrokat és eléjük tárult egy mélység.
- Látod? Ez a bejárat. A másik vége a tó. Találkozni akarsz vele?
- Ha nem hazudsz nekem, igen!
- Akkor gyere, Barni . Keresztül az úton, és meg leszel győződve arról, hogy az igazat mondom neked. Látni fogod azokat a dolgokat, amelyekről még álmodban sem álmodtál.. Jössz kérdezte Marcit ?
- Megyek. -Te is jössz?
Ez idő alatt a mackó kitölti az üstöt a szeméttel, elveszi a halászbotját és elindulnak az útra. A föld alatti utat moha borítja. Az alagút falait halak formájában izzólámpák világítják meg. A fáradt utazók számára azonos távolságonként tölgy rönköt helyeztek el. Barni nagyon fáradt. Megy és megy. De nem látja a végét.
Már kezd ideges lenni .
- Meghajlítom a füledet - mormogta elégedetlenül.-amikor meglátom,hogy nincs semmi tó eltöröm a füledet.-Talán jobb, ha visszamegyek? Mi van, ha közel vagyok a végéhez? Akkor hogyan lesz? Lemaradok a finom halaktól.
És Barni újra és újra megy. Végül meglátja a napfényt. Fájnak a lábai a fáradtságtól, de előtte kinyitja a tó tükrét, és gondolkodás nélkül a mackó bedobja a halászpálcáját a vízbe. Nem veszi észre és nem érdekli a szépség körülötte. A tó partjai fehérek, ragyogó homok. A part közelében virágzik minden színű illatos rózsa. A rózsa mögött alma nő, és ezek a fák már virágzóak, tele vannak sárga és érett gyümölcsökkel. Aztán követi a régi tölgyfák falát, őrzőként állva. zöld folyondárok ,tömören.
Ez a hely annyira gyönyörű, olyan kellemes, hogy elfelejtheti a bajt. Kár, hogy a mackó nem akar semmit látni. Még a parti feliratos táblákra sem figyel , amelyeket maszkos betűkkel ír: "
A HALÁSZAT TILOS!" nem veszi figyelembe őket. Marci mohón figyeli, ahogy a tó fenekétől a patak felé sok hal úszkál.
- Ó! Boldogság , itt vagy velem! Ezután kihúzza a nádpálcát, összerágja halat a hal után, és újra és újra eldobja a halászpálcáját.. A hasa tele van, de Barni telhetetlen.
Hirtelen a víz el kezd kavarodni, zavaros lesz, és a felszínre jön egy arany színű hal.
- Ha! Ha! Ha! nevet Barni . Ez volna az aranyhal ? Ez jó. Addig nem megyek el, amíg meg nem eszlek. Ha elkaplak, lenyellek minden aranyat benned ...
- Ne legyen semmi reményed ezzel kapcsolatban. Barni . Soha nem fogsz halászni utánam A többi halaktól eltérően, tudom, hogy minden halászpálcán van egy horog, amely megöli őket.
Barni és ne halássz olyan nyugodtan ,mert ez az én tavam, s aki itt horgászik ,megbüntetem az illetőt.
-. De megkíméllek téged most az egyszer.
-Aki idehozott az a barátom Akárki jón ide a barátom lesz. .
-Csináljunk egy megállapodást.
-Építek neked tiszta aranypalotát. Számtalan szolga lesz ott, étel, ital és minden, amire szíved vágya. És mindez annak érdekében, hogy ne zavarjad a vizem. Mit mondsz, Barni?
- Hm, a mackó vakarja a fülében. Vonzónak hangzik
-... Egyetértek, válaszol.
És azonnal Barninak építenek egy arany sziklákból épült palotát, toronyra-tornyot és masszív tölgyfaajtókkal. Színes üveg ablakokkal. Puha szőnyeg a padlón, széles ágyakon, drága bútorok.
mindenfele. A rabszolgák futnak körülötte. Az asztalok ételekkel vannak feltöltve. De Barninak nem tetszik semmi. Az udvaron illatos virág rétegek, amelyek felett a mackó kegyetlenül tapossa nagy mancsaival. és tördeli a csodálatos virágokat.
- Nem kell mindezek - motyogta. Nincs semmi szebb a világon, mint egy tó partján ülni és horgászni.
- És Barni habozás nélkül megy horgászni.
- Barni kiáltotta az aranyhal mi volt az egyezségünk?
- A megértés megértés, de a halak halak - horkant fel a mackó- Nem hagyom el, amíg meg nem eszem az összes halakat.
-Barni ... adok még egy esélyt ... Egy esélyt.
- Mit akarsz ?! Nincs időm pazarolni - válaszolja a mackó csúnyán.
- Barni , mondja a szomorúan a hal, neked hagyom a kastélyt . mindennel benne. Ezen felül olyan látványban lesz részed ,amiben kevés ember vagy állat részesülhet..Olyant mutatok nektek amely nagyon kevés lénynek van a földön. Látni és hallani fogod azt, ami nem látható és nem hallható Minden este figyelni fogod , ahogy az égi tündérek leereszkednek az égből. Látni fogod őket a tó felett a csillagokkal táncolni. Meghallhatod az isteni zenét, amelyet a tündérek sípokkal játszanak, és úgy fogod érezni, magad hogy te vagy legboldogabb lény az univerzumban. És mindezt felajánlom, Barni hogy csak békén hagyjad a halaimat.
- Hm, gondolja a mackó. Hogyan érzi magát az univerzum legboldogabb embere? Látnom kell.
- Egyetértek - válaszol, de nem biztos abban, hogy nem dobja újra a pálcát a tóba.
Barni várja az eljövő éjszakát. Végül megmarad a sötétség. De ezt a sötétséget keveredik a hold és a csillagok fényével.. Világosság van mindenhol. A napfénytől eltérő fény, tündérfény. A medve figyeli, a mennyországi tündéreket ,akik simán, kissé a tó felett táncolnak. A zene a sípokból úgy áramlik, mint egy víz, és átömlik a vízbe. Fehér hattyúk repülnek a zene ritmusában, és páronként forognak a tó körül, befészkelődve a sárga vízililiom között. Barni továbbra is gondatlan az éjszakai show-n. Nincs érzelme ehhez. Világítás, csillagok, virágok, parfüm - mindez nem teszi boldoggá.
- "Sokkal jobban érzem magam szülővárosában" - gondolja Barni és elalszik, hangosan horkolva. A horkolás nem felel meg a sípok csodálatos zenekarának, de nem érdekli. Egész éjjel horgászik és halakat álmodik.
Uhu! Mennyire ízletesek a halak.
Kora reggel Barni bedobta megint nádpálcáját a vízbe.
- Büntetni foglak, Barni - hallja az Aranyhal hangját, de senkit sem lát.
Valami furcsa dolog történik. A tó helyett egy hatalmas sivatag középen áll tele van mocsarakkal, amelyek kígyókkal és sok más hát borzongató lényekkel rendelkeznek.
- Helló! - kiáltotta Barni .- Hol a tó ?!- Hol a kastélyom ?!- Hol vannak mindannyian? ? Olyan kellemetlen itt- haza akarok
- Hogyan találom meg a földalatti utat?
- Nem ismerek senkit .
- Mit csinálsz, Barni ? Fut feléje a nyulacska . Várj! Nem látod ?! Előtted van a víz! Ne sétálj! Megfulladsz! Állj le,Barni !
De az újonnan érkezett nyúl nem tudja megmenteni a mackót. Barni a fold alatti aluljáróba kerül. A tó, a rózsa és az alma, amelyek virágzás alatt állnak és a gyümölcsök súlya alatt hajlanak - mind léteznek, semmi sem tűnt el. Csak a medvét büntették meg. Most nincs szeme látni a körülvevő valóságot. Az aranyhal megmutatja neki, azt ami mi valójában nem létezik.
- Barni sír a nyúl. Elkéstem. Nem tudlak megmenteni. Sajnálom! Bűnös vagyok ...
Hirtelen a nyuszika látja, hogy barátja, a vízben, a mackóból, hallá válik. Gyorsan vette a botot, és bedobta a tóba. A barna halak, amelyek teljesen különböznek a többi halaktól azonnal lenyelték a horgot..
- Barni - mondta szomorúan a nyúl. Most már egy hal vagy, és természetesen nem akarsz, hogy egy halász hasába kerüljél..
-Megtöltöm ezt az üstöt vízzel, és hazaviszlek a farmodba.. Vigyázok rád, Barni ne félj ... meg mutatom neked a fold alatti utat ... Ez a csodálatos hely nem neked való...
Dühösen , szomorúan, a nyúl alszik Barni barlangja közelében. Aki most egy hal és él, úszik, a vízforralóban.
Másnap horkolás miatt ébred fel. Bemegy a hordóba , és látja a mackót a testben és a csontjaiban .
él.,ugyanaz az macikat aki volt azelőtt Hepp siet és megöleli. Nagyon boldog vagyok, hogy már nem vagy hal!
- Igen? - tűnődött Barni . Hal voltam?
Aztán hirtelen fel rémlik valami ,hogy talán hal volt
- Tudod, mondja. Meggondoltam magam ... már nem hagyom el az erdőmet. Tetszik itt. Még akkor sem, ha nem találom a horgászni kívánt tavat. ... Ha egyettértessz velem , a horgászat csodálatos dolog! Csak a halaknak nem kell aranynak lennie. Eh, sóhajt a mackó.
- Én maradok ... Honnan a fenéből gondoltam hogy találok ilyen odaadó barátot, mint te. Hepp - tette hozzá, olvasol nekem valami mesét akármit. Például egy történetet -na várj gondolkozzak egy kicsit...... Olvasol nekem Hepp, Hepp?
- Olvasok, Barni A legnagyobb öröm! Tehát figyelj: egyszer volt egy bébiszitter és mogul ... Várj egy kicsit! a nyúl görgeti a könyvet. Ezt már olvastam. . Itt egy újabb történet ... Csodálatos történet! Egyszerűen csodálatos! Úgy hívják ..." Hófehérke és a hét torpe."
Megjegyzések