Búcsú a Múzsámtól---Wilhelem
s míg a viruló szép föld nevet,
virággal ékesített zöld bársonyt
lassan megtöltik a sárguló levelek.
Szellő ring a fenyvesek tövében
oly illatos friss illatot terjeszt,
hevesebben dobog a szív ,érzem
a sok szellő repdeső emelkedését.
Draga Múzsám búcsúra jöttem
csak mérget terem álomvilágod,
beteg lettem, sorvaszt a csókod
inkább nálad hagyom a lantom.
Hiába mondom egyre magamnak
ősz jön, nincs melege a nyárnak
gyorsan peregnek előttem levelek
lassan, mély árny terül előttem.
Az ősz mar hintáztatja szárnyát
elszálltak a vándorló madárkák
gyöngyöznek hullámok játékosan
vidám tündérek tó vizén táncolnak.
O áldom ezt a tiszta ,kedves nyájas
ezt a mosolygós nyárias őszi időt,
azt hinném tévedek talán, a nyár az
amely egy pillanatra visszajött.
Megjegyzések