Hazug varázsló
Volt egyszer egy varázsló,aki a nagyvilágot járta.
jövetelét es távozását ,erős hangú trombitákkal harsogva jelezte sok gyorslábu legény.
A varázsló mindenütt csak az okosokat ,bolcseket es hatalmon levoket kereste,,mig az egyszeru ,tudatlan embert messze elkerulte.
Egy szovoszeket hordozott magaval..Nagy urak fenyes udvaraba,amikor megerkezett,felallitotta a hires szovoszeket s az osszecsodult sok bolcsnek ,sok urnak magyarazta.
-Ime a buvos szovoszek amelyen itt szemetek lattara szovom a vilag legragyogobb,legcsodasabb fatyolat.
Szinei a szivarvany minden szineben pompaznak.De ezt a csodat meglatni ,esszel folerni csak okosnak,bolcsnek adatik meg.Nezzetek itt ezt a
halvanylila savot,amely gyorsanmozgo ujjaim alatt mer el is keszult.
Lattatok valaha ,ilyen bibiborvoro madarat,mint amelynek szarnyait ezen a fatyolon en igy megnovesztettem?
A sok nagyur a sok okos es bolcs ember bamesz szemekkel meredt a szovoszekre.Nem gyoztek elegge dicserni a csodafatyolt.
-Valoban gyonyoru!-mondta a legokosabb akinek trdig ert a szakalla..
Erre aztan korusban zengett a rovidebb szakallu bolcsek hangja is :-Valoban,gyonyoru>
A varazslo huseges szolgaja ,aki mindig vigyazott nehogy valamilyen szegenyember tevedjen
keruljon aszovoszek melle egy ilyen alkalommal elaludt.
Igy tortent meg egy alkalommal ,hogy egy parasztember vetodott arrafele
A varazslo akkor pont erett buzakalaszokat varazsolt nagy magyarazatokkal.A parasztember csak hallgatta .hallgatta egy darabig
szovogetet ,aztan egyszer nagyot rugott a szovoszekbe,majd duhosen kialtott fel.
-Az ordogot tegye az ur bolondda,nem ezt a sok uri nepet.Hiszen a vak is lathatja,hogy ezen a szovoszeken nincs semmi.
A sok bolcs fulig pirulva nezett a paraszt ember becsultes arcaba,majd zavartan nyogdecseltek:
-Hiszen aki koztunk a legokosabb az mondta eloszor ,hogy van ott valami szep.
-Hat csak nem nevezhettem ostobanak azt a sok nagyeszut,aki mar elottem felmagasztalta-meltatlankodott ez szakallat huzogatva.
A varazslo nagyot kacagott ,mert eszebe jutott ,hogy milten regota uzi o mzr ezt a jol sikerult trefat,s eddig meg senki nem akadt olyanra,aki ellene mert volna tenni.
Megveregette a paraszt vallat,
-hej komam,de sok tarka fatyol szerteoszlik egy-egy igaz szora.
En is tegetem mar a fustre a szovoszekemet. Meg szerencsem van ,hogy ilyen sokara hozott a szel tehged erre fele
De ne busulj testver ,sok mar az en vagyonom,juttatok belole neked is ket okorre valot:
hanem aztan hallgatnod kell szepen nehogy ez a sok bolcs ur ember megszegyellje magat.
Igy jutott az oreg paraszt igazmondasaval ket okorhoz ,mig a varazslo istalloja tuzes paripakkal volt tele.
jövetelét es távozását ,erős hangú trombitákkal harsogva jelezte sok gyorslábu legény.
A varázsló mindenütt csak az okosokat ,bolcseket es hatalmon levoket kereste,,mig az egyszeru ,tudatlan embert messze elkerulte.
Egy szovoszeket hordozott magaval..Nagy urak fenyes udvaraba,amikor megerkezett,felallitotta a hires szovoszeket s az osszecsodult sok bolcsnek ,sok urnak magyarazta.
-Ime a buvos szovoszek amelyen itt szemetek lattara szovom a vilag legragyogobb,legcsodasabb fatyolat.
Szinei a szivarvany minden szineben pompaznak.De ezt a csodat meglatni ,esszel folerni csak okosnak,bolcsnek adatik meg.Nezzetek itt ezt a
halvanylila savot,amely gyorsanmozgo ujjaim alatt mer el is keszult.
Lattatok valaha ,ilyen bibiborvoro madarat,mint amelynek szarnyait ezen a fatyolon en igy megnovesztettem?
A sok nagyur a sok okos es bolcs ember bamesz szemekkel meredt a szovoszekre.Nem gyoztek elegge dicserni a csodafatyolt.
-Valoban gyonyoru!-mondta a legokosabb akinek trdig ert a szakalla..
Erre aztan korusban zengett a rovidebb szakallu bolcsek hangja is :-Valoban,gyonyoru>
A varazslo huseges szolgaja ,aki mindig vigyazott nehogy valamilyen szegenyember tevedjen
keruljon aszovoszek melle egy ilyen alkalommal elaludt.
Igy tortent meg egy alkalommal ,hogy egy parasztember vetodott arrafele
A varazslo akkor pont erett buzakalaszokat varazsolt nagy magyarazatokkal.A parasztember csak hallgatta .hallgatta egy darabig
szovogetet ,aztan egyszer nagyot rugott a szovoszekbe,majd duhosen kialtott fel.
-Az ordogot tegye az ur bolondda,nem ezt a sok uri nepet.Hiszen a vak is lathatja,hogy ezen a szovoszeken nincs semmi.
A sok bolcs fulig pirulva nezett a paraszt ember becsultes arcaba,majd zavartan nyogdecseltek:
-Hiszen aki koztunk a legokosabb az mondta eloszor ,hogy van ott valami szep.
-Hat csak nem nevezhettem ostobanak azt a sok nagyeszut,aki mar elottem felmagasztalta-meltatlankodott ez szakallat huzogatva.
A varazslo nagyot kacagott ,mert eszebe jutott ,hogy milten regota uzi o mzr ezt a jol sikerult trefat,s eddig meg senki nem akadt olyanra,aki ellene mert volna tenni.
Megveregette a paraszt vallat,
-hej komam,de sok tarka fatyol szerteoszlik egy-egy igaz szora.
En is tegetem mar a fustre a szovoszekemet. Meg szerencsem van ,hogy ilyen sokara hozott a szel tehged erre fele
De ne busulj testver ,sok mar az en vagyonom,juttatok belole neked is ket okorre valot:
hanem aztan hallgatnod kell szepen nehogy ez a sok bolcs ur ember megszegyellje magat.
Igy jutott az oreg paraszt igazmondasaval ket okorhoz ,mig a varazslo istalloja tuzes paripakkal volt tele.
Megjegyzések