Semmit ne bánj

Úgy dobban szívem ütemesen
telnek percek ,órák, évek
úgy sietnek az ütem léptek,
én csak dermedten figyelek.

Ma néma lettem, a gyönyör velem,
bár mosolyom örök remény
és szabadon repülhetek fényben
arany boldogságom közelében .

Holnapra díszben áll a lelkem
ajkamról vergődik halk remény
pillám verdesi lehunyt szemem,
szívtelenséggel telt el minden.

Mert e csodáknak vége felé
csilingelnek apró színes fények,
hallom hangom,énekem rezeg
kaput nyitnak nekem színes rések. [W.B.]