Én,az önző,, lusta,
Én,az önző,, lusta,
szerelmes, lánygyerek
homokként omlanék
kezed fején,
mint első süteményem,
A forma alatt, még
csecsemő koromban
és rohannék puskád
elé nyomban,ha
tudnám: te vagy
a vadász.
S én szarvassá válnék
és csobognék halkan
ha lennék csak patak,
hogy arcod frissítsd
bennem és lennék
a lelked.
O, és annyi minden lehetnék
de magamnak kell lennem,
én önző, lusta,
szerelmes, szinte még
lánygyerek
,
,
…
Megjegyzések