Ahol sosem jártam

 Ott nálatok,  ahol sosem jártam

milyenek mondd   a  téli  tájak?

Néha  úgy  elfaradnak  rajtam

tudattalan  a  kósza  vágyak

S  olyankor  elbolyongnék,  merre

sohase  vitt  se  dal,  se  álom,

valahol  a  hegyeitek  közt

az  utam  épp  úgy  megtalálom

Szeretted  a  messzeséget ?

kicsinyke  vágynak  útja  döre

kéz  a  kezet  szorítva,  hányszor

mentünk  együtt  a  hegytetőre?

 Sohase szóltam-  lágy  a  lankás,

selyemfü  hív  heverni  rája 

nálunk  búgó  havasi  kürtszó

jajong  néha   az  éjszakában..

Nálunk  az  út  parancsa-  menni!

tetőinkről  új  utak  szállnak

a  hallgató  völgyek  ölébe,

s  indulnak  újra,  új  határnak.

;Akármerre  is,  egy  a  végzet

.S  egy  végzetünk:  csak  menni,menni, 

Végtelenek  a  téli  tájak

S  halálunk  lenne  megpihenni.

.