Tebenned

 Tebbenned még bíztam,

 Tenéked még hittem.

 Egyedül csak érted

 Szenvedtem és éltem


. A tavaszi lombok

 Ugy látom, hazudtak

. Csókjaid is hamis,

 Júdáscsókok voltak.


 Ugy látom, hasztalan

 Volt minden kedvesem

, Multam megtagadva 

A szélnek eresztem, 


Aztán elkerüllek.

 Ne lássalak soha

, Én rút sorsom, úgy is


 Költő sors: mostoha!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS