Tél az oszben

A levegő hideg. Hűvös szellő lehel

Vidám fák kozott miknek hull levele

És a mezőn, minek piros mályváiról

Bággadt, fehér lepkék hullnak le ezrivel.

Az ég alszik szelíd bárányfelhőivel.

S mint sejtett gondok a jövő homálybol.

Tűnnek fel kék hegyek: felőlük köd tolul,

Hűvös szomorúság fuvall a szivemen.

Egy motor az ősz szomorú dalát morogja

A sínen, fak mellett  jön busan a vonat,

Dús füstje lecsapódik az esőváró porra.

Hűs bánat  szívben s a virágos réten

otthon is  hallszik  az osz hus kodeben

a télnek erkezo bus , hűs, kodos gyásza . .