a gyereklány
En még szelíd gyermekleány vagyok,
te már megrogzott agglegény,
ki csókot lopva és feledve,
csak úgy csapong a földtekén.
En még rózsásnak látok mindent
víg nóta járja nálatok,
Te már a zajt, a fényt megunva,
csak az őszi hajnalt várhatod.
En még a csillagokba nézek
ábrándos gyásznapot nem értem
Te már sok Holdas éjét láttal
s megszenvedte a te szived.
En még lélekben Hófehér vagyok,
szívemben földi vágy nem űlt,
de te már öleltel szenvedéllyel,
s száz esküt szegtel hűtlenül.
En még mesék hőséről álmodom
,meséknek adom lelkem felét
s én Te tőled félve kérdem
megis szerelmes lettél belem?
Megjegyzések