Adio

 Út  volt  az  utunk  bús  válasz-úton

s  mint  magamat,  úgy  erezem  tudom

,hogy  nem  találkozunk  már  so ha többé

És  sir  utánad  lelkem  éjjel-nappal

,zokog  vergődő özvegyi-bánattal

.Sírván sirat,  mint  holt  asszonyt  a  párja

.Bús  csókjaim  esőznek  még  reád;

 borús  szerelmem  önti  záporát

csók-záporát  rád,  mint  nagy  barna  felleg

.Az  Isten  áldja  meg  a  lelkedet

,vidám  szerelmek járjanak  veled

s  boldog  csókok  rajozzanak  körül.

Virágozzék  az  ajkad  szép  szavakkal

s  vig  csókokkal  és  kacagó javakkalál

ala                    djon  meg  téged  az  élet  ura.

És  kézen  fogva,  mint  a  gyermeket

,sétáljon  boldog, szép  élet  veled

 utadra  szórva  összes  csókvirágát

 .A  boldog  nap, ha  alkonyaira  bágyad:

 boldog  csókokra  vessen  néked  ágyat

és  boldog  holnap  ébresszen  megint fel.

Mint  léc-kerités  kis  kenek  körül:

 vidám  napok  kerítsenek  körül

;oltalmazott, mint  kertet  a  kerítés

.S  kisérjen,  járjon  szüntelen  veled

és  tartsa  fogva  kis  fehér  kezed

a  bús  szivek  s  bús  csókok  istene

.