Aranyló percekben
Boldogságunk édes őszinteség
kering felettünk a pazar élet,
kitárulnak a tündérek szárnyai
körül fogva álom-kincseinket.
Varázslatos bíboros pompával
hajunkra tekerednek fények,
s lágy mosolyunk egy szentkép
parázslik templomi szentélyen.
Vannak alkalmak pirult hajnalban
mikor szikráznak álmok harmattal
szédítő ,titokzatos víg hangulattal
egymásra lelünk forró áhítattal .
És suhogó szeleknek komor jöttén
hangunk suttogva bujkál ,zenél
s bús imáinknak ölelő vágyában
szeretkezünk ,de nem vétkezünk.
A hitünk csak a miénk, lelkünkben
bódító lázban imát suttog nekünk
és napsugárban fürödnek eszméink
bársonyos harmatban hófehéren.
Megjegyzések