Én bennem andalog régi érdem
nincs kedvemre való édes élet,
több vagyok mint bármely érték
idegen előttem a hamis tüzed.
Bolyongó álmaim sikertelenek
valós igazságok egy cseppben,
jó volt veled míg lassan rájöttem
hogy belém döfted kígyó mérged .
Végtelenségig kezeskedtem érted
vak pillantással mentem melletted
határtalan hazugsággal kínált szíved
de zavartak, torzuló sötét ellenképek.
És most nagy hiányban szenvedek
nagy csend körül ölel, egyre zengenek
folyathattam voltam vétkes énem
de megsajnáltam saját szégyenem.
Most nem látok semmi értelmet
újrakezdeni kihalt érzelmeket,
viszonyt kezdtem mindenkivel,
ki engem vágyódó szemmel nézett.
Sárba taposom fajtalan emléked
megvásárolt testemmel kesergek,
úgy érzem lehetek egy gyöngyszem
más szemében a legszebb ékszer.
Megjegyzések