De szép

 De szép ez a holdfényes esti kék

De szépek itt a házak meg az utcák

De szép,hogy elindult lelkemnek

Semmi sem állja útját,

De szép,hogy megyekl,mehetek szállva

Estéli kékben járva,

S gondolhatok azt amit akarok.

 

De szép,hogy gondolatomba

rám kacag egy ismeretlen futkosó gyermek,

De szép,hogy utána fordulok

S nagyon szépet gondolni merek

Hogy szeretlek te ismeretlen gyerek.

 

De szép,de szép,hogy úgy ragyog a Hold

hogy csak olyan mint a nagyanyám 

leánykorában volt.

 

De szép,de szép,hogy ma megint

volt egy percünk

De szép,hogy tétovaságunkból

újra kimertünk!

De szép ez a sírva kínlódó 

nagy szerelem

De szép,hogy ez a töviskorona

Rózsákat hajt ki a fejemen.