En megbocsátok

Csak hitegettél, csalogattál

Nem enyém volt a csók,mit adtál

Nem enyém volt az ölelésed,

a te szíved titokba vérzett.

 

 

A karjaim közt csak temettél

Te mást szerettél, mást szerettél,

mámort keresett dacból lelked

hogy őt feledjed, őt feledjed.

 

S bár kárhozatba vittél engem

Fátyolt borítok reád csendben

Én láttam vívódásod, gyászod,

És megbocsátok, megbocsátok!