Gondolat

 Az erdő morran, gondol valamit,

fölrezzen szerte sok-sok ág,

a levelek susognak és a hírt

a hírt már ők adják tovább.

 

S a fű is arra fordul, fölfigyel

és leng és síró hangot ad,

a nád megérti és a vízen is

így ring tovább a gondolat.

 

S a parton fekszem én, ki más vagyok,

női alany és sok, balga vád,

az erdő morran, gondol valamit

s most hozzám ér,s jaj nincs tovább.