Pusztuló Világ
Reménytelen az igazi boldogság
ahogy vadul tántorodik a Világ,
vadul dühöngő haszontalanság
ahol mindenki óvja az igazát.
Szerényen vagy alig kevélyen
mindig győz a rossz szeszélyesen
sunyi hitben álnok csalásban
lázas szenvedélyek nyomában .
Az erkölcs eltér az emberségtől
csalássál kihull az emberség kezéből
hitványul, veszettül az álnokság
világ csapdáját ássa a nyomorúság.
Dönteni nehéz ha roggyan a jóság
birtoklást nyer mindenféle rosszasság
por és hamu lesz egyszer a Világ,
marad csak az őrült zsarnokság.
Mint akiket rongyosan árokba dobtak
emberi sorsunkról mások alkudoznak,
annyira semminek,átlátszónak látnak
bár szentjei vagyunk eme Világnak
hol nem látni már csak puszta eget,
hol hitványan pusztítanak vad ebek
mert nincs kiút sose békéhez sem,
amíg közös érdekekért egyezkednek
Megjegyzések