Csak azt szeretjük

 Csak azt szeretjük, akiért

már könnyes volt az arcunk

csak azt szeretjük igazán

akit már megsirattunk.

 

Míg könnyet nem hullattatok

sohase esküdözzetek,

mert, jaj, a csalódás után

hiába hull a könnyetek.

 

Nap tiszta bár szerelmetek

hű záloga csupán maga

a könny. E nélkül ajkatok

csak csókvigalmak asztala.

 

A szó elszáll, a csók egy perc

könnyetek szent csak egyedül

fátylán át már a boldog szív

mosolya ragyog keresztül.