Gyorsvonat a hegyekben
Hazafelé visz a vonat
Brassóban van a hazám
Valaki még csak rám ismer
Majd a jegenyék talán.
Gőztáltos az éjszakában
Megy, fut, rohan itt velem
Gyermekkorom mutogatja
Lelkét felém meztelen.
Itt-megállnék,ott megállnék
De csak száll a gyorsvonat,
Milyen szörnyű kényszer,ok,cél
Mely örökre hívoga
Éj gurul az ablak mellett,
Bús nagy labda, rémület
Csillagok verik arcomra,
Nehéz hűvös fényüket.
Dombok, rétek szagát érzem
Homlokomon, mint kezet,
A gyöngyvirág, fehér fogsor,
Erdők szájából nevet.
Göncöl rúdja, mint a kútgém
Rám s a vonatra hajolt
Bíborán majd tejfehéren
Nézett be a nyári hold.
Szörnyű őrség így vigyázni
S virrasztani hajnalig,
Kanyarból ki, kanyarba be,
Újabb fanyar kanyarig.
Rémülni, hogy hátha játék
kocsi, mozdony, sín, vasút,
Mely egy óriás kezében
Vaksi karambolba fut.
És hogy alvó népemmel itt
Mire virrad még ez éj,
Álma szendergő, halálos?
Gyógyulást hozóan mély.
Én szállók vagy a vonat száll
Világ száll a vég felé?
Mily csikorgás? Népem szájában
A zabla vagy a fékeké?
Szállt a vonat, repülve szállt
Fényt küldött a messze ég
S a horizonton mentek, mentek
Fény félé a jegenyék
.
..És hogy alvó népemmel itt
Mire virrad még ez éj
,Álma szendergő, halálos?
Gyógyulást hozóan mély?
Én szállók vagy a vonat száll
,Világ száll a vég felé?
Mily csikorgás? Népem szájában
A zabla vagy a fékeké?
Szállt a vonat, repülve szállt
,Fényt küldött a messze ég
S a horizonton mentek, mentek
Fény félé a jegenyék . .
Hazafelé visz a vonat
Brassóban van a hazám
Valaki még csak rám ismer
Majd a jegenyék talán.
Gőztáltos az éjszakában
Megy, fut, rohan itt velem
Gyermekkorom mutogatja
Lelkét felém meztelen.
Itt-megállnék,ott megállnék
De csak száll a gyorsvonat,
Milyen szörnyű kényszer,ok,cél
Mely örökre hívoga
Éj gurul az ablak mellett,
Bús nagy labda, rémület
Csillagok verik arcomra,
Nehéz hűvös fényüket.
Dombok, rétek szagát érzem
Homlokomon, mint kezet,
A gyöngyvirág, fehér fogsor,
Erdők szájából nevet.
Göncöl rúdja, mint a kútgém
Rám s a vonatra hajolt
Bíborán majd tejfehéren
Nézett be a nyári hold.
Szörnyű őrség így vigyázni
S virrasztani hajnalig,
Kanyarból ki, kanyarba be,
Újabb fanyar kanyarig.
Rémülni, hogy hátha játék
kocsi, mozdony, sín, vasút,
Mely egy óriás kezében
Vaksi karambolba fut.
És hogy alvó népemmel itt
Mire virrad még ez éj,
Álma szendergő, halálos?
Gyógyulást hozóan mély.
Én szállók vagy a vonat száll
Világ száll a vég felé?
Mily csikorgás? Népem szájában
A zabla vagy a fékeké?
Szállt a vonat, repülve szállt
Fényt küldött a messze ég
S a horizonton mentek, mentek
Fény félé a jegenyék
.
Megjegyzések