Köszönöm Neked



 Most hozzád futok, örök szerelmem

S a könnyemet öledbe rejtem

Amikor így előtted sírok

Ne ítéljen meg esendő vagyok.

 

Mert hála a leroskadásomért,

És egyedül csak te tudhatsz felőle

Hogy milyen mérhetetlenül szeretlek

Te szerelmem adója s elvevője.

 

Amit elvettél, azért áldalak most

Azt köszönöm meg, amim nincsen.

Mert minden jól van, mit cselekszel,

Verő és áldó vagy mint Isten.


Áldjon téged a gyöngeségem,

Amiért mások szidnak, vagy szánnak

Mert ez ültetett lábadhoz, örökkön

A szavadon csüngő angyalodnak..

 

S hogy ajkam, e kis piros váza

Soha sem nyitott még csókvirágot,

S hogy fátyolárnyas szemem messze nem lát

Mégis rád ismer, légy ezerszer áldott.


Kik gonosz, gúnyos gombostűkkel

Bélelik ki a fejem alját,

S lelkem elé csalétkes horgot vetnek

Hogy vétkek hínárjába csalják.


A megbánásaimért is te légy áldott

És azokért is, akik elkergettek

Hisz, aki gáncsot vet utamba,

Karodba esni csak az siettet.



 


 


 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS