Köszönöm Neked
Most hozzád futok, örök szerelmem
S a könnyemet öledbe rejtem
Amikor így előtted sírok
Ne ítéljen meg esendő vagyok.
Mert hála a leroskadásomért,
És egyedül csak te tudhatsz felőle
Hogy milyen mérhetetlenül szeretlek
Te szerelmem adója s elvevője.
Amit elvettél, azért áldalak most
Azt köszönöm meg, amim nincsen.
Mert minden jól van, mit cselekszel,
Verő és áldó vagy mint Isten.
Áldjon téged a gyöngeségem,
Amiért mások szidnak, vagy szánnak
Mert ez ültetett lábadhoz, örökkön
A szavadon csüngő angyalodnak..
S hogy ajkam, e kis piros váza
Soha sem nyitott még csókvirágot,
S hogy fátyolárnyas szemem messze nem lát
Mégis rád ismer, légy ezerszer áldott.
Kik gonosz, gúnyos gombostűkkel
Bélelik ki a fejem alját,
S lelkem elé csalétkes horgot vetnek
Hogy vétkek hínárjába csalják.
A megbánásaimért is te légy áldott
És azokért is, akik elkergettek
Hisz, aki gáncsot vet utamba,
Karodba esni csak az siettet.
.
Megjegyzések