Minden eljon egyszer

 Minden eljön hozzám, szívembe,

ha béke van benne s erő.

Lehet bármily ködös a távol,

bármily könnyes a temető,

lehet az élet bármily lázas

és bármily hideg a halál

,minden eljön hozzám,

mert bennem a világ halk otthont talál.

 

Mit számít ekkor, hogy az álmok

talán meg fognak hiúsulni

s hogy könnyes szívvel fogok egyszer

temetésükön térdre hullni??

Mit számít ekkor, hogy mi szép volt

csaló, tűnő fény volt csupán

Minden eljön hozzám, szívembe

és ott feléled igazán 

 

 

Mit is kutassak? Hisz az élet

rövid és mégis végtelen

s tudom, mily gyorsan belefárad

dobogásába a szívem.

Ugy is tudom: örvénylő mélye,

s a fényes, messzi csillagok

számomra nem maradnak mások,

mint létező, örök titok.

 

Halkan ringjon alattuk bölcsőm,

és csókolgasson meg a fény,

és tudjam, hogy e nagy világon

van egy kis pont, amely enyém

ahol madár dalol az ágon

és megpihen a szenvedő,

minden eljön hozzám, szívembe

ha béke van benne s erő.