A galambok elso utja

 Ti azt hiszitek, hogy szelíden élek

hogy a kezem csak simít és csak áld.

Még álmodni se merte soha senki,

hogy a jobbomban izzik egy sötétlő

véres csatabárd.

 

 

 

Azzal vágtam egy kaput a szívembe

hogy ki repüljön az első galamb

Aztán a bárdot még utána dobtam

hogy fennen szálljon,sohasem alant.

 

A galamb szállt. Én az Erdőből lestem

mi lesz a sorsa és mi lesz a vége ?.

Hogy fog meghalni, ágon, vagy kereszten?

 

Az Ég akkor egy szálló, reszketeg

szellőt lehelt a szárnyai alá.

Bár villám-tűzzel ölte volna meg.

 

 

Hittem, hogy a Hegy talán visszaűzi,

de ő engedte rakjon fészket ott.

Inkább sebezte volna meg halálig,

hogy úgy keressen írt és harmatot

 

Ti láttátok, hogy a galamb száll az Úton

és hagytátok, hogy szálljon.Gyáva nép! 

Inkább vártátok volna már nyilakkal

és kőzáporral kergettétek volna

a Csúcshoz közelebb.