Az én átkom

 Istenem csókold meg az arcom,

s hűsítsd le lázas homlokom

Ejenként nyugtalanul alszom 

s olyan rosszakat álmodom.

 

Havas mezőn, jég-sziklán járok

s a szívem , lelkem meztelen

nyugtass meg nyílnak a virágok

forró nyár van, s Te vagy  velem .

 

Mindig üldöznek az erősek,

a nagyok, durvák és gazok

az boldogul, ki az erősebb,

s a vérig-vertek az igazok.

 

Nekem mesék az ölelések,

s idegen, furcsa hang a csók

nyugtass meg gyermekként becéznek

simogató, bársony kacsók.

 

Csendben dolgozom, fozok,mosok, 

hogy legyen meg az én dolgom

imádkozom, senkit sem bántok

s, Uram még sem vagyok házias

 

Fekete átok ült a rögre,

s az álmom hosszú, végtelen

nyugtass meg Uram,hogy orokre

 nem lesz álom az életem.