lantos dalnokok

 A  napgyertyának  elpislant  a  lángja 

Az  asztalnál  egy  férfi  ül

Es  véle  szemben  egy  leányka



.A  lámpa  még  valahol  alszik  mélyen

Rőt  mezben  loppal  besurran  az  Alkony

S  mesébe  kezd  halkan,  zenélő-szépen


 .Majd  a  két  szív  közt  — lanttá  fogva  őket

  Pár  selyem  szálú  húrt  feszítget  ki

S  a  verő  szívek  zengő  ütemére

Kíséretül  szelíden  pengeti 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS