Lelkem szunnyado estei

 Lelkem  szunnyadó estéi,

Ti  boldog,  bágyadt,  elhalkult  órák

Köszöntlek  halkan!

...Békés  szívemmel,  álomkórban

Köszöntlek  Ti  áldott,  csókos  percek

,Színek,  virágok,  dalok,  álmok  és  szerelmek

,Köszöntlek  halkan

Ha  szívem  énekes  kis  koboldjai

Mesés  utakon  messze-messze  mennek:

Lelkemben  ezer forró  köszönésse

lDalol az Élet.(Lelkem  szunnyadó  estéi

Bennetek  dalol az  én  nagy  szen

Bennetek  dalol az  én  nagy  szentséges  hitem

Túl  a  halálon,Túl  annyi sóhajon,

  túl annyi  megálláson:Hogy  leszek  még.

Lelkem  szunnyadó estéi,Bennetek  érzem  és  Néktek  köszönöm:

Hogy  egyszer,  egyszer,Ha  lezárul  fölöttem  az  Élet

,És  minden  durva  zsibongás

,Ember,  asszony,  csók,  illat és  óra

 Egyszer,  ha  minden  elmúlt szerelmem

Elébem jő egy  könnyes  búcsúszóra . . .Egyszer,  ha  színes  kárpitján

Feltárul előttem  sok  csodás  messzeség

S alázatos,  bús  békülékeny  szívvel

Isten-Krisztusom  felém  nyújtja  majdHét sebből  vérző,  halovány  kezét.

 . .Egyszer .

 . .(Lelkem  szunnyadó estéi)Bennetek  érzem  és Néktek köszönöm

Az  én  nagy  hitem  túl  a  halálon,Túl annyi sóhajon  . . .  túl  annyi  megálláson:Hogy  leszek  még!. . .