Lelkem szunnyado estei
Lelkem szunnyadó estéi,
Ti boldog, bágyadt, elhalkult órák
Köszöntlek halkan!
...Békés szívemmel, álomkórban
Köszöntlek Ti áldott, csókos percek
,Színek, virágok, dalok, álmok és szerelmek
,Köszöntlek halkan
Ha szívem énekes kis koboldjai
Mesés utakon messze-messze mennek:
Lelkemben ezer forró köszönésse
lDalol az Élet.(Lelkem szunnyadó estéi
Bennetek dalol az én nagy szen
Bennetek dalol az én nagy szentséges hitem
Túl a halálon,Túl annyi sóhajon,
túl annyi megálláson:Hogy leszek még.
Lelkem szunnyadó estéi,Bennetek érzem és Néktek köszönöm:
Hogy egyszer, egyszer,Ha lezárul fölöttem az Élet
,És minden durva zsibongás
,Ember, asszony, csók, illat és óra
Egyszer, ha minden elmúlt szerelmem
Elébem jő egy könnyes búcsúszóra . . .Egyszer, ha színes kárpitján
Feltárul előttem sok csodás messzeség
S alázatos, bús békülékeny szívvel
Isten-Krisztusom felém nyújtja majdHét sebből vérző, halovány kezét.
. .Egyszer .
. .(Lelkem szunnyadó estéi)Bennetek érzem és Néktek köszönöm
Az én nagy hitem túl a halálon,Túl annyi sóhajon . . . túl annyi megálláson:Hogy leszek még!. . .
Megjegyzések