Varázslat

 Tiéd az élet, a valóság

Enyém a mese álom

Te boldog vagy, én e varázslat

Megszűnését úgy várom.

 

Várom. A szívem félve dobban

Sötét hajam fehérlik

És ezt a hosszú, bús életet

így álmodom én végig.

 

S ha néha hangtalan lemondás

Remeg e szívbe mélyen,

Megcsendül a múltból a mese.

Élt egyszer régen, régen,

 

Élt valaki nagy, néma búban

Valahol messze, messze,

Csak ennyi,mert azt már nem tudom

Hogy folytatása lesz-e ?