A csend
Mi sem változtat dolgainkon,
marad minden annak, ami
a csend nő csak. A csend, már nem kell
nem kell mindent elmondani.
Ott benn a vad tenger morajlás
mind kisebb hullámot kavar,
hovatovább értelmét veszti
panasz, vívódás, zűrzavar.
A titkokról a véres lepelt
nem tépi le ököl s beszéd
ideje jöttén önmagától
foszlik minden az űrbe szét.
Mi sem változtat dolgainkon
A csend nő csak. A csend,A csend
És el nem mondott életünkbe
lélekharangként belecseng.
Megjegyzések