Ma kellett volna

 Ma kellett volna nézzed a szívem

olyan volt mint a sápadt ősz táj

amely felett a déli nap kisüt

s fukar kézzel, beteg fényt rá szitál.

 

Olyan volt ,mint egy hervadó pipacs

amelyre forrás hűvös cseppje hull

s feléled újra pár órára tán, 

de jön halála irgalmatlanul. 

 

Olyan, mint egy régi óra szerkezet

amely naponta halkabban ketyeg,

de míg megállna, egyszer még üt is,

mert felhúzzák kegyeletes kezek.

 

Olyan volt mint elégő gyertyaszál,

mely lassan fogy, a fénye mind fakul, 

de fellobog, mielőtt elpihen

s utolsó cseppje az asztalra hull

 

Ma kellett volna nézned a szívem.