Senkim sincs

Nekem  nincsen atyafiságom

Az utaimat egyedül járom

Nincsen jó barátom.ki megértsen

S visszatartson ,ha félreléptem.

Az élet utján,árok szélen

Nagy betegen a múltat nézem

Ami rózsám volt mind letéptem

Megszenvedtem a szenvedésem.

Párviadalra szálltam a sorssal

En puszta kézzel,o meg ostorral

táncoltam ezüst , arany helyeken

s rágodtam száraz kenyeren..

Gögös zsarnoka voltam férfiaknak

szerelmek harcán gyozo kincsként

Aludtam puha selyem férfi ágyon

S hányodtam lázban szalmazsákon.

Voltak könnyelmű; ,léha barataim

Es voltak hűséges szeretőim

Fürodtem kéjes csóközönben

S fuldokoltam keserves könnyekben.

Voltak mámoros mulatságaim

Es álmatlan,bús éjszakáim

Nincs mit reméljek,nincs mit várnom

Itt az utolsó  végállomásom       ..

Az életúton az árok szélen

nagy betegen a múltat nézem.

.