Ha kiser az unalom

 Haragomból eredt vétkem

árgus szemed ne kísérje,
tisztán látott dolgok éle
benned leli szenvedésem .

Gonosz ,sebzett szádnak tükre
szétrobbantott , sötét értelem
más szemében, más tükrében
szelíd oroszlánnak néznek.

Kitartásban ,volt már részem
kardos menyecske koromban ,
elviseltem szélhámos kedved
de belefásult két ölelő karom .

Mindent elviselnék érted ,
ha nem látnám ráncos kedved ,
vállalnék szemérmetlen terhet
ha nem kísérne álmosan szemed.

Voltak persze forró sejtelmek
jöttek szeretők és mentek ,
csóktalan estben hulló büntetted,
fájó szívvel csendben elkerget ./W.B/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A rohano percek

A szívem

Szeretnék bárányfelho lenni