Egymásra lelunk

Egymásra lelunk  mégis te meg én,
Szép végű lesz ez a bús  regény, 
Felhők,barátok sötét  napok
 Borujan  a nap ismét kiragyog. 

Egymásra lelunk,bár  egész világ 
Irigyen  kígyót, békát  is kiált 
Szazszemu furfang  semmisegbe vesz 
Ha én szeretlek  és ha te  szeretsz. 

Egymásra  lelunk  a felhők  felett 
El még az Úr látja  a szíveket 
Tudja mily tisztán  szerettelek én
Segítő karját  kinyujtja  felém. 

Nem is volt boldog  ,ki nem konnyezett 
Nem is szeretett  ,ki nem szenvedett 
A napfény sem örök  sem a boru 
A dal is úgy  szép  ,hogyha szomorú. 

Vilhelem-Margareta  Orminisan 
05.01.2022

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS