A nagyvilági élet----WILHELEM

Szerettem a nagyvilági életet ,

                                                            hol elkábul az életunt csendje

hol vicc ,kacagás üti meg fülem
gyötrő  zsivajtól szédül fejem.

Hol rohannak az órák ,percek
örök vígság .hemzseg dőzsölve
folyik a bor reggeltől  késő  estig
zajos zeneszó  zendül messzire.

Ragyogó csillogó teremben
hangzik sok ékes cifra beszéd
jótékonyság harcol az erénnyel
a sok tarka szó  beszél -beszél.

Boldog vagyok ,hallgatlak téged
oly áhítattal és annyi gyônyôrrel
csüngök minden szavadon szenten
és forgunk körbe-körbe a  zenére.

Ma már csak emlék,hiába őriztem
fényedet ,könyörgő szeretettel ,
magamban  itt bent búsan merengek
jó  lenne  veled táncolni a csendben .[W.B.]