Csodás emlék---Vilhelem Margareta

Oly csodás emlék bujkál

szívemben,

oly kedves, békés zsongás,

míg ajkamon a mosoly

édes borzongás,

valami emlékeztet rád,

lehet a kinyílt hóvirág,

vagy lehet a kék vizek

zúgása,

vagy talán, az éppen égen

húzó darvak,

halk szárny csapkodása.

Mert minden rád emlékeztet

vérünk lobogott a tűzben

ölelkezve,

s kezemben volt lelkednek

élet ereje

és bíborban szikrázó csillagod

sodorta magával az ajkad,

hogy a szám elérje.

Ma csak boldogságunk csendje,

kong a sötét estben

és vágyaim csak izzanak,

szerelmünk belehal a csendbe,

ma már csak minden homály,

mi körül fog lassan,

s lelkembe visszaszáll

a néma borzadály.