Felsebzetten-----WILHELEM

Rózsaszagú kora reggel 

meg kifutná várt időmből

hogy mielőtt még elmennék

gondolkozzak egy ölelésről .

Még ott állsz a gémes kútnál

vizet merítsz tartályodba

lelked ami mindig szennyes 

szíved mégis rokonszenves .

Rég volt hogy segítettem 

ma már múlté vállt a tettem

nem erőltetsz tudom, finisen

áll köztünk a hit- hitetlen. .

Megfordul a kocka lapja 

én leszek majd ki eltávozók

bennem könny sincs ,kong

szívemben egy rekedt torok.

Ami volt már elsepertem

szenvedésre sincs türelmem

tudjuk kinek mit súg szíve 

menni kell, kész felsebzetten.

Meghidegülten ,beesteledve
mégis sírtam ,sírt  bennem az
ami nincs és soha sem lesz
               lüktető szívem   könnyű esélye.[W.B.]