Barátomnak---WILHELEM
hallgatsz rólam szüntelen,
fátyollal bevontál engem
tudom, tudom engedelmesen.
Nem tudom mit érek néked
csak hallgatom vad beszéded
keserűséggel átszőtt hínár
indái között vétkek fekszenek.
Tudom vágyódsz a létemre
örökös testem már ismered
szemed hunyorít redősen
a harmattól enyhén nedves.
Bánattal megtelt szívemben
vad harcok dúlnak örökösen
csalódottan harcolok tüzetesen
a megmaradt kevéske erőmmel.
Nem szégyen elsírni magad
fejem úgyis kebleden marad
nem kell titkolnod fájdalmad ,
szelíd szívem megérzi a bajt.
Így állok tétlenül melletted tétován
átragad rám is a mámoros bódulat
lelkemet megölik a gyilkos sugarak
szabadulni tőled nem tudok.[W.B.]
Megjegyzések