A dal--Wilhelem

-Hallod? mondja Óriás -Madár  atya. Nekem úgy tűnik, hogy ez a csirke nem a miénk.
  - Hogy érted?-kérdi  Óriás -Madar anya - mérgesen. A saját szememmel láttam, amikor kikelt  a tojásból, amiben volt  Három  tojás volt, éppen olyan nagy. Először jött ki a leg nagyobbik  a másodikból hasonlóan egy óriás csibe érkezett és mivel nem volt türelmem hogy kivárjam amíg kikel a harmadik ,összetörtem a csörömmel a tojást.
-Akkor -  kellemesen meglepődtem , amikor észrevettem, hogy a tojásban egy csirke fióka található, amely nemcsak kicsi, de alig lélegzik. Kiszedtem onnan egy pillanatig alig szuszogott  azután hirtelen elkezdett futni, csiripelni, anyámnak szólított- mosolygott rám, sőt megcsókolt, míg testvérei csak ma tanultak meg gyalogolni, mert tudod - hatalmas madaraknak nehezen megy,  későn  - vagy  soha nem állunk fel,csak repülünk.. Ez egy igazi csoda, ami történt a kis Madár-csemetémmel.
-De egyébként ő a  kis baba. Nézz rá, nagyon aranyos. És a tollai, a csőre és a lábai pontosan olyanok, mint a miénk, csak sokkal kisebbek.
-Nem tudom, nem tudom - az apa kételkedik. Nemzetünkben nem történt meg ilyen születés,csak a törpéknél..
- Azonban igazad van, ez hasonlít a többiekre.-ugyanolyan csak kisebb példányban.
 De mi lesz, ha a fű növekszik? Elvesztődig  a hatalmas madarak lábai között, valaki véletlenül összetöri ...,vagy rátaposnak ...
Isten őrizz  Egész nap hordom a hátamon - kiáltotta megijedve az  anyja, - az Óriás  Madár- mama. Csak nem hagyom , hogy  valami is  történjen vele.Egész nap  hordani fogom a hátamon.
Ahogy kezdett nőni. a fú  az apró madár  az anya hátára  guggol, az anya alig  szuszog  , a többiek gúnyosan kacagnak--de miért bűnös a szegény  madárka hogy kicsiben született sok nagy madár között ?Nem érzi jól magát, mindig szomorú, valami hasznosat akar tenni, elkap egy darab füvet, beteszi a csőrébe és elkezdi énekelni. Hihetetlenül gyönyörű dal származik ebből a fűből.
-Vagy talán a torkából? Még csak nem is tudja. Minden madár a helyén van, hallgatja a dalt, és nem tudják, honnan származik, mert nemzetük nem énekel. Minden reggel a gyönyörű dal felébreszti őket, minden este vigasztalva elaludnak, őrülten szeretik a zenét csak  nincsenek barátai  Egy nap anyja hátán ült, miközben anyja pihent, és összerezzent. Felszállt  a felhőkbe, repül a síkságon, és azonnal rájött hogy már nem kell senkinek a segítsége. Nagyon jó repülni! Sokkal jobb, mint  a séta. Mindez vele történik, mert nem olyan nagy szülött, mint a testvérei akik meg nem tudnak repülni.
- Elrepülök! -mondja a   Madár fióka.  Találok egy olyan helyet, ahol a fű nem túl magas, letaposom  a füvet, sétálok, énekelni fogok, sok barátom lesz mert  szeretem a madarak között, amelyek nem óriásiak. Most, amikor  tud repülni , nem fogok úgy állni, mint egy cövek   valaki másnak a hátán.
És a Húgi mert ezt a nevet adtak a szülei - úgy dönt, hogy távozik. Megcsókolja anyját, búcsút mond neki, felkel,  egy pár kör repülést tart a fészek felett majd elrepül a tenger felé.
  Semmiért nem sajnálkozik, tudja, hogy ideje egyedül megélnie.Széles víz tetejére repül, és partra száll. Látja, hogy a part gyönyörű, a fű zöld, sok színes ,  különböző  fajta virággal megszórva. Sok apró, élénk színű madár lebeg a vízen, kedveli őket , és úgy dönt, hogy megáll itt. Leszáll a fűre majd elkezd  járkálni kőrbe ,hogy hátha valaki társra talál

         - Senki sem fog kinézni, ügyetlennek nevezni  mert összehasonlítva a többi madarakkal  nagy és erős vagyok, könnyen barátkozok  -gondolkodott Húgi amikor észrevett  a lábánál valami  furcsa, zöld életet  amely nagyon viccesnek hangzik.,ahogy énekel.
 Nem érti, ki ő, de édesanyja azt mondta neki, hogy a világon nagyon sok, nagyon kis élőlények is vannak.
         - Milyen madár vagy ?-kérdi tőle Húgi
- Oak Oaky! egész zöld  testével nevet a béka.- Béka vagyok! Még nem láttál békákat korábban?
- Ó! Melyik világból jössz? Hogyan lehet a béka madár? A béka egy ... béka. Nincs tolla. Nem repül, csak énekel. Többek között vannak olyan gonosz madarak, amelyek megesznek bennünket .Te nem vagy köztük?

         - miről beszélsz? Csak füvet és leveleket eszek.
 -Ne félj! -nem bántalak.Gondolom hátha összebarátkozunk együtt .
- Legyünk barátok! Nagyon szeretnék barátokat szerezni a madarak között de te is megfelelsz nekem

         - Nem vagyok ellene, főleg mivel ez az első alkalom, hogy lehetőségem van ilyen nagy és impozáns ember barátjának lenni.
- Szóval, barátok !?

-Legyünk barátok-mondja a béka nagy örömmel.
 És így  Húgi az óriás madár csibe  megbízható barátot talál az új birodalomban. Zöldike a béka  megismerteti a környéket, és mivel szenvedélyesen szereti az énekeket  - nem hagyja ki a lehetőséget, hogy büszkélkedően, megmutassa Húginak  milyen nagy énekes.

        - Oak! Oaky! Oaky! Oaky! a béka mindaddig énekel, amíg a szája bírja , és a kis -óriás madár-nem érti,milyen ének ez?



        - Miért sikoltozol - kérdezi zavartan -,  mi történt?

        - Nem sikoltozok, énekelek, válaszol a béka. Megtaníthatlak téged  ... vagy már tudod  hogyan kell énekelni?
 - Igen ... Húgi  szerényen reagál. Én énekeltem, amikor otthon voltam ... A fűből ... Nincs ilyen fű itt. Megpróbálok énekelni a szájból ... És a Húgi  kiegyenesíti a testét , majd torkából olyan gyönyörűnek tűnik,  dal  hogy a tó minden lakosa megáll, hogy hallgassa őket. Honnan származnak ezek a hangok? kérdezik. Láttam egy hatalmas madarat a parton, de nem tudom elképzelni, hogy ő a csodálatos hang birtokosa.-rebesgettek a madarak.
Ó, jaj! Kiabálj a béka, mennyire  tetszik! Most, amikor két énekes vagyunk, tegyük ezt:
- Éjjel énekelek, én  mert mindenki elaludt, és hallgatja a dalomat, és hajnalban te énekelsz Húgi . Felébreszted a napot, a madarak felébrednek, a fű, a hangyák és az összes libák szépen kezdik a napjukat az éneked miatt, mit mondasz? Egyetértesz velem ?
Az óriás- picike madár csibe  elfelejti a múlt gondjait, minden reggel énekel, minden lelket felébreszt,  annyira szeretne megismerkedni a tavon lévő madarakkal. Ahhoz, hogy elérjék őket, meg kell tanulni úszni. Nem probléma, ha olyan barátjával rendelkezik, mint Zöldike  a béka. Alig érinti a víz felületét, miközben csúszik a csillogó tükrön.. Egy vadkacsa felé tart, a béka kíséri, de ahogy közeledik, a kacsák repülnek és rettegve üvöltenek:
  - Helló! Vigyázzatok A szörnyeteg megjött! Mentsétek  meg magatokat! Meg fog enni! kiabálnak, és kiáltásaikkal a madarak levegőbe emelkednek. Csak a hattyúk maradnak, gondatlanoknak tűnnek, még a kis Húgi és Zöldike iránti megvetéssel szemben is, és mivel a kecses fehér madarak nem repültek, a béka ezt megérti jeleként barátjának csodálatos dala miatt.
Ő a szerző ... és annak a dalnak az értelmezője, amely minden hajnalban felébreszt minket, félénken mondja, azért jöttem, hogy bemutassam a Húgit , mert  o az az énekes, akit még soha nem láttak, nem hallottak még ...
- Ez! - kiáltotta az egyik hattyú. Ne nevettess engem.- Kik vagyunk mi és ki ő !? Azonnal szálljon fel a tóról! Soha egy gyönyörű hattyú nem hajlandó barátkozni  egy ilyen madárral sem. Nem is akarok beszélni, tette hozzá undorodva. Egy hatalmas madárnak nem kell gyönyörűen énekelnie. A skála nagyon kellemes megjelenésű de  - először nézzen az arcára a tükörben! Gyerünk! Mit vársz? Hagyjuk! Nem látunk szívesen itt! És a hattyú falka sietve elmozdul.
 Ne légy szomorú, próbálta vigasztalni barátját egy jó szóval, Zöldike A hattyú`uk  büszkék! Komoly, igazságtalan szavakat mondtak. De ha akarod ... Beszélhetek a Síkságok Tündérével, hogy kicsi, kis madárrá  változtasson  téged. Senki sem fogja mondani, hogy te egy ... szörnyeteg vagy. Mindenki tisztelegni fog neked  és  tisztelje a dalodat. ... De mindig hiányozni fogsz nekem .
Minden reggel egy tó partján, egy bokorban Húgi énekel, amelyre a hírt eljuttatta a világba. Nincs más lény, amely képes lenne legyőzni. Mindenki hallja, hallgatja, de ritkán látják. Rejtett a bokor levelei között tartózkodik, szereti a magányt, nincs szüksége barátaira. Időnként Zöldike nevű békával  találkozik. Mosolyog, amikor eszébe jut, hogy Kicsi madár volt a Hatalmas madarak között, Hatalmas madár volt a Kicsi madarak között, és most ő a leghíresebb  madár. Boldog  madár  amelynek van egy nagyszerű és igaz barátja, akitől  soha nem válik szét, és ezt a barátot úgy  hívják :- A DAL !