Akár az inga---Wilhelem

Úgy vándorolnak felém a szavak
szívvel jósággal és biztatással
felébredek,tompán ring az ágyam,
felébredek a hangos magányban.

Aki sok szépet mondott el hiába
szűkszavú lett örökre vagy néma
hiszen becsapott minden szava
vádolom egyre nappal és éjszaka.

Vad szelek játéka hozta pajkosan,
széles mellén kék virágos bokréta
ki hűséget fogadott életét osztva
magával, de más szavakra szabva..

Mint a gyerek ki gyakran pórul járt
vonakodtam és féltem is áhítattal
azóta csak fekszem  mozdulatlan,
kedven innen, könnyön alig onnan.

Veszélyes úton inogtál akár az inga
kilengtél akarattal  jobbra meg balra
a kis örömöket felőlem elsiklattad
kék bokrétás fiú maradtál, magadra.[W.B.]