Ne félj--Wilhelem
repeső szívvel lüktető érrel érezlek
bánatod engem már rég meg nem visel
nem fér ide hit és kétely: minden leszek.
A mámort, ha ébren leszel ne keresd,
a lelket,mi lakat alatt van,ne érd el
ha szerelemben égsz soha meg nem leled
testem, árokban fagy meg nem éred el.
A Világ Nagy Tengere mind az enyém
minden szépségét meglátja az én szemem
lobog szerelmem, földünk minden kora
eggyé olvad a gyertya lángja az élettel.
Ha azt hiszed, hogy egyéniség vagyok
ha egy pillanatra is magamé vagyok
sietek, mint papíron a tiszta toll,
sorok közt szálló gondolat az én vagyok.
S nem vízcsepp, hanem egész tenger vagyok,
én látok, merek, harcoló ember vagyok,
ha sírok, bánatomban zúg a világ,
minden atom jajgat: én nem része vagyok.
Szerelemre szomjas megleli italát, ne félj,
romba dőlt házban gazdád megtalál ,ne félj,
nem remeg, ha vékony is, a híd amely átvezet.
ébredj,- ne időzz, álom a világ, ne félj.
Megjegyzések