Telnek a napok

Eltelt nélküled annyi rideg nap
testem egyre forrong a vágy miatt,
mellettem zeng egy zongoradarab
kecsegtetve reményem mi felriad .

De most már késő, hiába közeledsz
élményeimben ott villog a valóság ,
holdtölte nem égeti testűnk fájdalmát
egymást fürkésszük kezünk unalmán
.

Magamra húzom testem melegét búsan ,
szívemben kotor szavad varázsban ,
forró sóhajom mar a piros húsomba
zongora cseng továbbra is taktusban..[W.B.]