Szemrebbenés nélkül

Közérzetemen lehet segíteni,
ha átvirrasztom az éjszakát,
s a törődést
gomolyagban koncentrálom
melleim között,
cselekvésre ösztönözöm
tested, testem
bűnbánattal együtt,
hogy csak ennyire telt,
mert a tett lassult
kétellyel,
s a vágy túl gyors volt
a szükséglettel.
Bizonyos dolgok
tényekre kergetnek,
ösztönökre biztatva
a szerelmet.
Felfordult lila ágynemű
még illatozik testemen,
s ha vetetlen ágyra terelődik
a nemzés,
minden értelemmel
hálafélét érzek iránta
együttlétünkben.
Semmi sem kívánatosabb,
mint amikor egymásra nézünk
a szűk szoba intim lényegében,
s ingerülten zajt csap szívünkben
egy mozzanat,
a nyújtózkodás csikorog
az ízületekben,
majd szoknyám rendezem
beidegzett mozdulattal,
tovább ámítva
szemrebbenésedet.
Vékony testemen
karjaid nyoma
piros foltokban,
gerincünkön zsibbadásérzet,
míg férfias combod
megtelik melegséggel,
s szőke pihék merednek
ölembe.
Szerelmünk egyszerű volt
ott a pamlagon,
cigarettafüstben
bámultuk a semmit,
és újra ölelkeztünk,
majd fáradtan
egymás vállán
nyugtattuk fejünk,
hosszú álomba merülve,
az örökké-kívánat álmába.