Ahogy telnek évek

Ahogy telnek az éveid,
valami megtörik benned,
bókolnak kemény bánatok
lassan keringnek  dallamok.

Érzed, ha becéznek kezek,
szikra töredezik szerteszét
langyosodik tested ,ideged,
beléd furakodik a szeretet.

Minden porcikád kívánja vadul,
tüdőd illatoktól szélesre tágul,
átfut rajtad egy rejtett zápor,
valami ősi érthetetlen mámor.

Fogyó reménnyel táncolsz ,de
felgyúl benned a tánc zenére
körtáncot jársz vidám ütemre
tüzesen járod nagy örömödre.

Te vagy megint az,  aki voltál,
érzed bőrödön a párod illatát
újból beled száll a vágy s vár,
hogy újból karjaiba fussál.