Azon a másik uton

Mindenkiben van egy más út
ahol nappal alig járnak,
sötétbe borul minden ház
bár ablakok szélesre tárva.

Egy- egy ember néha eltévedve
mintha valakihez régóta menne,
görcsösen lép meggörnyedve
nagy szemmel néz  ereszekre.

Mintha egy láthatatlan testet
a nagy csöndet hordja a válla,

árnyék sincs, mert hogyan lenne
mikor se nap, se fény, se lámpa.

Néha meggyújt  egy cigarettát
hogy fényében lássa saját magát
s ha közelítő lépteket hallgatná
hamar eloltja hogy arcát ne lássák.

Mint csiga hűséges a házához,
amelyben él, s ahol bevégezni tér
födi életét ,s mint  az ékes  fecske
kinek a föld s az ég örök lakhelye.

Ha téves útra lép a rejtekéhez,
ahová lelkét és szívét rég  elásta
annak hűséges a szeme láthatára
akár a  hűséges  kéz simogatása.